A kutatásról bővebben

Mi volt a kiinduló kérdés?

A szavazzpoloval.hu egy nagyon egyszerű, de nehezen megválaszolható kérdésből indult ki: lehet-e bármit megtudni a politikai viselkedésről akkor, amikor nem kérdezünk, hanem megfigyelünk?

A politikai közvélemény-kutatások évtizedek óta arra épülnek, hogy az emberek válaszolnak kérdésekre. Ma viszont egyre többen nem válaszolnak, vagy nem azt mondják, amit gondolnak. Ez nem feltétlenül rosszindulat, inkább a politikai nyilvánosság túlterheltségének jele.

Mi arra lettünk kíváncsiak, hogy mi történik akkor, ha a vélemények helyett döntéseket figyelünk meg.

Miért döntések?

Mert egy döntés más helyzetet teremt, mint egy kérdés.

Egy kérdésre lehet udvariasságból, megszokásból vagy reflexből válaszolni. Egy vásárlási döntésnél viszont mindig van tét pl.: pénzt adunk érte és elköteleződünk. A szavazzpoloval.hu ezt a különbséget használja ki.

Nem azt nézzük, mit mondanak az emberek magukról, hanem azt, mit választanak akkor, amikor nem kell magyarázkodniuk. A narancs csapat pólói vagy a kék csapat termékei a szimpatikusabbak?

Miért pólók?

A póló egyszerre hétköznapi és szimbolikus tárgy. Nem mellesleg kiváló önkifejező eszköz is a mindennapokban.

Nem kötelező hordani, nem kell róla beszélni, és akár senki nem látja rajtunk. Ugyanakkor mégis hordoz valamilyen azonosulást, akár erőset, akár ironikusat, akár távolságtartót.

A pólóvásárlás ezért alkalmas arra, hogy egy alacsony küszöbű, mégis valódi döntést jelenítsen meg.

A pólókon túl ugyanakkor elérhetőek a mintáink bögrére, kapucnis pulcsira és vászontáskára is.

Hogyan működik a kísérlet?

A projekt időben korlátozott, és a 2026-os országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakra fókuszál.

Az oldalon két, a választás kimenetele szempontjából meghatározó politikai pólushoz kapcsolódó termékek érhetők el. Narancs csapatnak és kék csapatnak neveztük el a két oldalt, hogy könnyedén meg lehessen már színekkel is különböztetni a termékeket. A vásárlások számát és arányát összesítve, személyes adatok nélkül jelenítjük meg időközönként. 

Nem súlyozunk, nem korrigálunk, és nem próbáljuk „kijavítani” az adatokat. A cél nem az, hogy egy ideális mintát hozzunk létre, hanem az, hogy lássuk, mi történik egy valós, nem kontrollált piaci környezetben.

Mit tekintünk adatnak?

Ebben a projektben adat minden olyan döntés, amely a rendszerben megjelenik:

• egy póló megvásárlása,

• a különböző terméktípusok közötti arány,

• az időbeli eloszlás,

• valamint az, hogy ezek hogyan változnak kampányesemények, médiamegjelenések vagy társadalmi reakciók hatására.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem az egyéni motivációkat, hanem az összképet figyeljük.

Miért nem reprezentatív a minta?

A szavazzpoloval.hu tudatosan nem törekszik reprezentativitásra.

A projekt nem azt vizsgálja, hogy „mit gondol az ország”, hanem azt, hogy egy bizonyos típusú döntés hogyan oszlik meg egy adott időszakban. Ez egy más típusú kérdés, amelyre más típusú válasz adható.

A nem-reprezentativitás nem hiba, hanem a módszer része.

Milyen korlátai vannak a kutatásnak?

A projektnek számos tudatosan vállalt korlátja van:

• a minta önkéntes és torzított,

• a döntések mögötti motivációk nem ismertek,

• a vásárlás nem egyenlő szavazással,

• az időablak rövid.

Ezeket a korlátokat nem elfedni próbáljuk, hanem végig szem előtt tartjuk az értelmezés során.

Akkor miért lehet mégis érdekes?

Mert a korlátok ellenére – vagy éppen miattuk – olyan jelenségekre világíthat rá, amelyek más módszerekkel kevésbé láthatók.

Például:

• mennyire stabilak vagy instabilak az arányok,

• reagálnak-e a döntések kampányeseményekre,

• megjelenik-e „csendes” elköteleződés,

• vagy épp az, hogy nem történik semmi látványos.

Az utóbbi is fontos információ lehet.

Mi a projekt célja?

A szavazzpoloval.hu nem állítja, hogy megmondja a választás eredményét, és nem kínál alternatívát a hagyományos kutatások helyett.

A cél az, hogy egy másik nézőpontot adjon, kérdéseket vessen fel, és láthatóvá tegyen egy olyan viselkedési réteget, amelyről ritkán beszélünk.

Mi történik a kísérlet végén?

A kampányidőszak lezárulta után az összegyűlt adatokat összevetjük a tényleges választási eredményekkel. Nem azért, hogy igazoljuk a módszert, hanem hogy lássuk, volt-e bármilyen együttmozgás – vagy éppen nem volt.

Az eredményeket akkor is nyilvánosságra hozzuk, ha nem támasztják alá az eredeti hipotézist.

Hogyan érdemes ezt az egészet olvasni?

Úgy, mint egy nyitott kérdést.

Nem bizonyítékként, nem jóslatként, és nem politikai állásfoglalásként.
Hanem egy kísérletként, amely egy feszült politikai környezetben próbál megfigyelni valamit anélkül, hogy beleszólna.